Pesto rosso paradicsom nélkül: színét és ízét a sült piros húsú paprika, a krémesre sült fokhagyma és a mandulavaj adja.
A sült piros húsú paprika kiengedi édes levét, a sütőben sült fokhagyma krémessé válik, a mandulavaj pedig sűrű, piros krémmé fogja össze az egészet. Ebben a pesto rossóban az aszalt paradicsomot és a bazsalikomot sült paprika és szárított zsálya helyettesíti, így paradicsommentes, kenhető szószt kapunk. A paprika sütésére körülbelül 45 percet számoljunk 200 °C-on, az adagonkénti nettó szénhidráttartalom pedig 2 g. Ez a recept is a ketogén szószaim és mártogatóim sorát gazdagítja.
Mi az a pesto rosso?
A pesto rosso itt egy sűrű, piros, turmixolt szószt jelent, amely a pestóhoz hasonlít, de nem tartalmaz paradicsomot. Színét az aszalt paradicsom helyét átvevő sült piros húsú paprika adja. Állagát a mandula, az olívaolaj és a reszelt sajt vagy annak növényi helyettesítője biztosítja: elég sűrű ahhoz, hogy kenhető legyen, és ne folyjon le.
Az alapját egy sült paprika, egy fej sült fokhagyma, mandula, mandulavaj, szárított zsálya és extra szűz olívaolaj alkotja. A sós ízt és az umamit parmezánnal, pecorinóval vagy sörélesztőpehellyel biztosíthatjuk; utóbbi a tejmentes változathoz is megfelelő.

A klasszikus pesto rosso egy változata
A klasszikus pesto rosso alapja az aszalt paradicsom, a bazsalikom, a fenyőmag vagy mandula, a parmezán, a fokhagyma és az olívaolaj. Ez a változat eltér tőle: a paradicsomot sült piros húsú paprikával helyettesíti, nyers helyett sült fokhagymát használ, a bazsalikom helyére pedig szárított zsálya kerül.
Ez a választás megváltoztatja az ízek egyensúlyát. Az aszalt paradicsom általában tömény, savanykás és sós ízt ad, a sült paprika viszont lágyabb ízű, természetes leve pedig segít beállítani az állagot.
A héjában sült fokhagyma elveszíti csípősségét, és szinte krémessé válik. A mandulavaj tejszín hozzáadása nélkül teszi selymesebbé a szószt, a zsálya pedig zöldfűszeres, enyhén fás aromát ad neki. Az eredmény egy piros, krémes pesto rosso, paradicsom nélkül.
A fő hozzávalók
A piros húsú paprika adja a színt és a meghatározó ízt. Egészben sütve összeesik, cukrai koncentrálódnak, és értékes levet enged; meghámozva és kimagozva színt, nedvességet és édeskés ízt ad. A sült fokhagymafej a nyers fokhagyma csípőssége nélkül biztosítja a fokhagymás ízt: a sütéstől megpuhult gerezdeket a tövüknél megnyomva kinyomhatjuk a héjukból, és szinte konfitált aromával gazdagítják a szószt.

A 20 g egész vagy őrölt mandula tartást ad a szósznak, és aprítás után enyhén szemcsés állagot biztosít. A 2 evőkanál mandulavaj más szerepet tölt be: összefogja a hozzávalókat, lágyítja az ízt, és krémesebbé teszi a szószt. A hántolt mandulából készült mandulavaj simább állagot, a héjas mandulából készült pedig karakteresebb ízt ad.
A parmezán, a pecorino vagy a sörélesztőpehely biztosítja a sós ízt és az umamit; sajt használatakor sózás előtt kóstoljuk meg. A kis mennyiségű extra szűz olívaolaj összefogja és fényessé teszi a szószt. A szárított zsálya aromát ad az egésznek, a só a választott sajttól függően elhagyható, a félretett paprikalére pedig csak akkor van szükség, ha lazítani kell a krémen.
Elkészítési tudnivalók és tálalás
A siker a sütőben kezdődik: süssük 45 percig 200 °C-on, amíg a paprika összeesik, a héja ráncossá és helyenként hólyagossá válik. A fokhagyma akkor kész, amikor a gerezdek nyomásra kicsúsznak a héjukból. Turmixoláskor ne dolgozzuk túl a szószt: először aprítsuk fel a mandulát, majd adjuk hozzá a paprikát, a sült fokhagymát, a mandulavajat, a sajtot vagy sörélesztőpelyhet, az olajat és a zsályát. A paprikalevet apránként adagoljuk, hogy sűrű krémet kapjunk.

Ezt a fokhagymás-olajos készítményt gyorsan hűtsük le, majd tiszta, zárt edényben tároljuk a hűtőszekrényben; hosszabb tároláshoz kis adagokban fagyasszuk le. A zöldséges tésztához, a forrólevegős sütőben sült padlizsánhoz vagy a forrólevegős sütőben sült cukkinihez a tűzről levéve adjuk hozzá, hogy megőrizze az állagát. Nyers zöldségekhez mártogatósként vagy grillezett ételek mellé ízesítőként tálalva adagonként 2 g nettó szénhidrátot tartalmaz; ez tájékoztató érték, amely a hozzávalóktól függően 5 vagy 6 g-ra is emelkedhet.
A mindennapi ketogén főzéshez itt található az összes alacsony szénhidráttartalmú receptem.

Pesto rosso sült paprikával (paradicsom nélkül)
Hozzávalók
- 1 piros kaliforniai paprika
- 1 fej fokhagyma
- 1 teáskanál szárított zsálya
- 20 g mandula vagy őrölt mandula
- 2 evőkanál mandulavaj
- 1 marék parmezán reszelve, vagy Pecorino, laktózmentes juhsajt, vagy sörélesztőpehely
- 1 evőkanál extra szűz olívaolaj
Utasítás
- Melegítsük elő a sütőt 200 fokra. Mossuk meg a paprikát, és töröljük szárazra. A szárát hagyjuk rajta, így később könnyen megfoghatjuk.1 piros kaliforniai paprika
- Távolítsuk el a fokhagymafej külső héját, de a gerezdeket hagyjuk egyben és épen. Vágjuk le minden gerezd felső végét. Locsoljunk egy kevés olajat a vágott felületekre. Csomagoljuk a fokhagymafejet alufóliába.1 fej fokhagyma, 1 evőkanál extra szűz olívaolaj
- Tegyük a paprikát a sütőrácsra (egyszerűen úgy, ahogy van, minden további előkészítés nélkül). Tegyük mellé a becsomagolt fokhagymafejet. Állítsuk az időzítőt 45 percre.
- Vegyük ki a paprikát és a fokhagymát a sütőből, és hagyjuk hűlni. Várjunk legalább körülbelül 5 percet, mielőtt folytatnánk, hogy ne égessük meg a kezünket.
- Húzzuk le a paprika héját, és távolítsuk el a magokat. Ha sok levet eresztett, tegyünk félre belőle egy keveset. Ne öntsük ki, mert később szükség lehet rá a pesto hígításához.
- Nyomjuk ki a fokhagymagerezdek puha belsejét. Ez úgy a legegyszerűbb, ha a gerezdeket a fejen hagyjuk, és az aljuk felől a nyílás irányába nyomjuk őket.
- Reszeljük le a sajtot (ha használunk).1 marék parmezán
- Tegyük a mandulát a konyhai aprítógépbe, és őröljük finomra.20 g mandula
- Adjuk hozzá a paprikát és a fokhagymát, a mandulavajat, a sajtot vagy a sörélesztőpelyhet, az olívaolajat és a zsályát. Ízlés szerint adjunk hozzá egy kevés sót is. Röviden turmixoljuk alaposan össze.1 teáskanál szárított zsálya, 2 evőkanál mandulavaj
- Az állagától függően adjunk még hozzá egy keveset a félretett paprikaléből. Ha a pesto még mindig túl sűrű, hígítsuk vízzel. A paprika víztartalma nagyon változó lehet, de általában nincs szükség további hígításra.