Friss, krémes és színes köret nyári étkezésekhez burgonyából, sárgarépából és uborkából!
A burgonyát nálunk szinte minden formában jól ismerjük.
De mi a helyzet a japán stílusú burgonyasalátával? Friss, roppanós zöldségeivel és gazdag, Kewpie majonézes öntetével ez a recept könnyen a nyár egyik alapfogása lehet. Jó hír: nagyon egyszerű elkészíteni, ráadásul gyors is. Na, ez aztán feldobja az embert, nem igaz?
Mi az a japán burgonyasaláta?
A neve önmagáért beszél: a burgonyasaláta (ポテトサラダ) a japán konyha jellegzetes étele, amely gyakran kerül bentódobozokba is. Vannak, akik szendvicstöltelékként használják, kicsit úgy, mint a tamago sandót.
A japán saláták világában, ahová a híres japán káposztasaláta vagy a wakame saláta is tartozik, ez a recept kissé kivételnek számít.
Tört burgonyából készül, amelyet japán majonézzel és sokféle hozzávalóval kevernek össze: sárgarépával, uborkával, olykor kukoricával, de főtt tojással és sonkaszeletekkel is.
Köretként karaage csirke mellé tálalva, ígérem, egyszerűen verhetetlen. A japánok is gyakran kínálják a bentójuk mellé.
Burgonyasalátából több száz változat létezik, hiszen mindenki a saját ízlésére formálja. Mi ezt a verziót különösen a krémes állagáért, a tányért vidámabbá tevő színeiért, valamint egyszerre lágy, telt és enyhén savanykás ízeiért szeretjük. Ha mindez megvan, már nyert ügyetek van.
Honnan származik a japán burgonyasaláta?
A burgonyasalátát könnyebben társítanánk az amerikai konyhához, sőt akár az európaihoz is, ahol a burgonyatermesztés erősebb hagyományokkal bír. Pedig Japánban már több mint 120 éve népszerű ünnepi étel, amelyet szeretettel „potesara” néven emlegetnek.
Ráadásul ez az étel valójában úgynevezett „yoshoku”, vagyis nyugati ihletésű fogás, amelynek eredete a Meidzsi-kor nyugati hatásainak beáramlásáig vezethető vissza.
Ez sok más ételre is igaz, például a korokkéra, az omuricére, a hambagura vagy a katsu csirkére.
De visszatérve erre a híres japán burgonyasalátára: úgy tartják, hogy egy japán séf megpróbálta újraalkotni az „Olivier-salátát”, vagyis az „orosz salátát”, amely szintén burgonyaalapú… A japán változat pedig gyorsan népszerűvé vált Ázsiában.
A japán burgonyasaláta fő hozzávalói
A burgonya: ezt nem lehet megkerülni, ez az étel fő alapja. Ehhez a recepthez általában nem szétfövő, viaszos húsú burgonyát szoktak ajánlani. Szerintem azonban egy lisztesebb fajta még jobb választás. Főzés után könnyebb összetörni, és az állaga is közelebb visz a kívánt eredményhez. Ne feledjük: a japán burgonyasaláta különösen krémes, és éppen ez az egyik nagy erőssége.
A sárgarépa: ez adja a burgonyasaláta finom édességét és kerek ízét. Nyáron ráadásul kevés jobb dolog van a zsenge sárgarépánál. Plusz egy kis színt is visz az ételbe.
Az uborka: ez a frissítő elem teszi igazán telitalálattá ezt a salátát a közelgő meleg napokra. Az uborka üde ízt és kellemes roppanósságot ad a salátának!
A tojás: vannak, akik lágyabbra főzik. Én személy szerint keményre főzve szeretem. Egy kis tartást ad a salátának.
A főtt sonka: vékony csíkokra vágva tökéletesen belesimul a többi hozzávaló közé. Ha nem esztek húst, egyszerűen hagyjátok ki.
A japán Kewpie majonéz: ez a umami ízekben gazdag szósz különösen jól illik a krémes ételekhez, például a burgonyasalátához. Ezért találkozhatunk vele számos japán szendvicsben is, például a katsu sandóban vagy a tamago sandóban, amelyek tölteléke szintén igen gazdag. Hagyományosabb japán ételekben is előfordul; például az okonomiyakiban.
A rizsecet: ez adja azt a finom savanykás ellenpontot, amely kiemeli az egész ételt. A japán burgonyasaláta a sárgarépától és a burgonyától alapvetően nagyon lágy ízű. A fehér rizsecet viszonylag enyhe, ezért nem nyomja el a többi aromát.
Tippek a tökéletes burgonyasalátához
A japán burgonyasaláta receptje egyszerű és gyors, ez azonban nem jelenti azt, hogy odafigyelés nélkül érdemes nekilátni. Mindenekelőtt alaposan távolítsátok el a felesleges nedvességet az összes hozzávalóból, különösen az uborkából. A túl sok víz tönkreteszi a saláta állagát és ízeit. Ezért ügyeljetek rá, hogy a burgonyát és az uborkát is leitassátok, mielőtt mindent összekevertek.
A burgonyával kapcsolatban azt javaslom, hogy az ízesítőket még melegen adjátok hozzá… A majonéz kivétel. Azt jobb fokozatosan, az elkészítés végén belekeverni.
Amikor minden elkészült, nem kötelező, de én szeretem a salátát tálalás előtt néhány percre hűtőbe tenni. Így egyrészt szépen összeérnek az ízek, másrészt a saláta még frissebb hatású lesz.
Hozzávalók
Utasítás
- Hámozd meg a burgonyákat, és vágd őket nagyjából 4 cm-es darabokra.2 burgonya
- Tedd a burgonyát és a sót egy lábasba, majd önts rá annyi hideg vizet, hogy kb. 2 cm-rel ellepje. Forrald fel nagy lángon, majd vedd takarékra, és főzd körülbelül 15 percig, amíg a villa könnyedén bele nem csúszik a burgonyába.1 teáskanál só
- Öntsd le róla a vizet, majd a szűrőben kevergetve kissé törd össze a burgonyát, hogy a felesleges nedvesség eltávozzon. Ezután törd át lazán úgy, hogy maradjanak benne kisebb darabok. Ettől lesz igazán gazdag, kellemes állagú a saláta.
- Tedd át a burgonyát egy nagy salátástálba, add hozzá az olajat, az ecetet, az első ízesítéshez való sót és az őrölt borsot. Keverd alaposan össze, majd hagyd kihűlni.15 ml semleges ízű olaj, 5 ml rizsecet, 0.5 teáskanál bors, 1 teáskanál só
- Amíg a burgonya hűl, készítsd elő a többi hozzávalót.
- Főzd meg a tojást forró vízben. Amint a víz felforrt, vedd takarékra, és főzd 10-12 percig. Tedd a tojást hideg vízbe, amíg kihűl, majd pucold meg, és vágd apró darabokra.1 tojás
- Hámozd meg az uborkát és a sárgarépát, a hagymát tisztítsd meg, majd vágd őket vékony szeletekre. Tedd egy tálba, add hozzá a sót, keverd össze, majd hagyd állni, amíg levet ereszt (körülbelül 5-8 perc). Ezután nyomkodd ki belőlük a felesleges nedvességet.50 g sárgarépa, 80 g uborka, 0.25 hagyma, 2 teáskanál só
- Vágd a sonkát kisebb szeletekre.60 g főtt sonka
- Add a tojást, a sonkát, az uborkát és a sárgarépát a nagy tálban lévő, kihűlt burgonyához.
- Add hozzá a majonézt, és keverd alaposan össze.5 evőkanál japán majonéz
- Ízlés szerint igazítsd a majonéz, a só és a bors mennyiségét.
