Házi okonomiyaki-szósz

Finom házi Bulldog-szósz az okonomiyakihoz

Rajongsz az okonomiyakiért? Akkor biztosan ismerős ez a mellé kínált, sűrű, zamatos barna szósz, amely mindenkit levesz a lábáról.

Édes-sós ízeivel az okonomiyaki-szósz tökéletes kísérője az olyan ételeknek, mint a káposztás palacsinta, amelyek néha elbírnak egy kis plusz karaktert. És ha azt mondanám, hogy ehhez a híres szószhoz mindössze 4 hozzávaló kell? 

Mi az okonomiyaki-szósz? 

Worcestershire-szósz, ketchup, méz, osztrigaszósz… Ennél egyszerűbb aligha lehetne. Szinte túl szép, hogy igaz legyen. Pedig igen: finom házi okonomiyaki-szószt pillanatok alatt készíthetünk 4 egyszerű hozzávalóból, amelyek jó eséllyel már ott lapulnak a kamrában.

És mi ennek a szósznak az igazi ereje? A gazdag umami íze és az édes-sós egyensúlya, amely kiemeli az okonomiyaki, a japán konyha egyik kihagyhatatlan fogásának minden báját, anélkül hogy elnyomná az étel jellegzetes ízeit.

A japán Kewpie majonézzel összekeverve az okonomiyaki-szósz azt a krémes állagot is megadja, amit annyira szeretünk. 

Okonomiyaki-szósz vs. Bulldog-szósz: mi a különbség? 

Amit talán fel lehet róni az okonomiyaki-szósznak, az a feltűnő hasonlósága a tonkatsu-szósszal, vagy ahogy a hozzáértők nevezik, a „Bulldog-szósszal”. Mindkettő bővelkedik umamiban.

Azt is mondhatnánk, hogy a yakisoba-szósszal vagy a takoyaki-szósszal is vannak közös vonásai, egyszerűen azért, mert ezek a szószok ugyanazokra – vagy majdnem ugyanazokra – az alapanyagokra épülnek. Mindegyikben ott az egyszerre édes és sós íz, amelyet többé-kevésbé megemel a Worcestershire-szósz olykor enyhén csípős savassága. 

Valójában azonban, még ha mindegyikben ott is van az a bizonyos Worcestershire-szósz, a ketchup, a cukor vagy valamilyen cukorszármazék, ezeket a szószokat érdemes megkülönböztetni egymástól: egyrészt a felhasználásuk, másrészt az ízük miatt, amely finoman eltér a többiétől. Gyakran mondják például, hogy az okonomiyaki-szósz könnyedebb és egy egészen picit édesebb, mint a tonkatsu-szósz. 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az arányok sem ugyanazok.

A cukortartalom, az állag – sőt, akár a „viszkozitás” – és az ízek egyensúlya szószról szószra változik. Így természetesen a végeredmény sem lesz ugyanaz. Az okonomiyaki-szósz egészen más hatást kelt a panírozott sertéshúson, mint a tonkatsu-szósz.

Ahogyan a tonkatsu-szósz sem a legjobb választás az okonomiyaki meglocsolásához. A valódi különbség tehát ezek között a szószok között elsősorban az arányokban, az alkalomban, a felhasználásban és persze az ízlésben rejlik. 

Az okonomiyaki-szósz fő hozzávalói 

Worcestershire-szósz: ecetalapú ízesítő, amely mélységet ad a szósznak. A Worcestershire-szósz enyhén csípős, ezért fontos szerepe van, különösen az olyan lágyabb hozzávalók mellett, mint a ketchup vagy a méz: ezeknek mindenképpen jól jön egy kis élénkítés. 

Ketchup: ez adja az okonomiyaki-szósz édes alapját. Lágyan, krémesen egyensúlyozza ki a Worcestershire-szósz fűszeres, savanykás karakterét. 

Méz: olyan édesítő, amely a kész szósz állagát is szebbé teheti. Még jobban kiemeli a ketchup lágy, édeskés oldalát, és kellemes kontrasztot ad a Worcestershire-szósszal és az osztrigaszósszal. 

Osztrigaszósz: osztrigaíze nincs, ígérem. Egyszerűen sós mélységet ad, és kiegyensúlyozza a recept ízeit. Csak óvatosan vele: az osztrigaszósz könnyen elnyomhatja a többi hozzávalót.